Általában az országos pártpolitika rányomja bélyegét a helyire. Erdélyben, leginkább a választásokat közvetlenül megelőző időszakban, főként a kampányban, összetettebb a helyzet.
2024-ben Romániában európai parlamenti, államelnöki, parlamenti és helyi választások lesznek. Javában tartanak a pártok belső közvéleménykutatásai, elemzései és a várható forgatókönyvek kidolgozása.
Az országos pártpolitikai helyzet
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a legutóbbi, decemberi INSCOP felmérés szerint 31,5% -kal első helyen áll, viszont a tél java még hátra van és a májusi kormányfőcsere körüli bizonytalanságok óvatosságra intik a vezetőket.
Marcel Ciolacu pártelnök pozíciója megerősödött, miután a párton belüli potenciális vetélytársait (Stănescu, Grindeanu, Firea, Tudose, Dâncu) hibáik miatt a sajtó kitámadott, de egy hibás lépés mindent boríthat.
Ezt elkerülendő, két vasat tart a tűzben. Egyrészt sejtetni engedi a Nemzeti Liberális Párttal kötött nagykoalíció 2024 utáni folytatására való nyitottságát, másrészt igyekszik a kormány szociális téren a lakosságnak nyújtott támogatásait pártja kezdeményezéseiként láttatni.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) decemberi 20,2%-a még nem tükrözi teljes mértékben a schengeni kudarcot, amit a közvélemény jórészt az államelnök (volt liberális) és a külügyminiszter rovására ír. Vezetőségük megosztott a PSD-való, későbbi közös kormányzást illetően. Ciucă és Bode plágiumügye sem tesz jót a vezetőségnek.
Mindkét említett pártnak gondot okoz, hogy a májusi európai parlamenti választáson külön kell induljanak, mivel más-más európai pártcsaládhoz tartoznak.
A helyhatósági választásokon hasonló a helyzet, a májusi kampányban történő egymásnak feszülés után, adott esetben „nehéz lesz lenyelni a békát”.
A kormánypártok szerencséje, hogy az ellenzékben levő AUR 18,1% és USR 10,9%, nem tudott erősödni. Ez utóbbi párt számára, a kormánykoalícióból való kiszorítást követően, nagy kolonc a bukaresti főpolgármester, az első kerületi, a brassói, valamint a temesvári polgármesterek csalódást keltő teljesítménye.
A pártok erdélyi helyzete
A következőkben sok függ attól, hogy a három választást, államelnöki, parlamenti, valamint önkormányzati, egyidőben tartják-e, vagy külön és előbb a legutóbbit.
A PSD számára egyértelmű a tennivaló. A 2020-as helyhatósági választáson Erdélyben olyan gyengén szerepelt, hogy elengedhetetlen az új, erkölcsileg támadhatatlan, jól képzett fiatal és középnemzedék bevonása a helyi szervezetek vezetésébe, valamint megmérettetésük úgy a helyhatósági, mint a parlamenti választásokon.
Marcel Ciolacu elnök idejében kezdte el ilyen irányú erdélyi kampányát, ami számára is megfelelő támogatást hozhat a következő pártkongresszuson, ahol az államelnökjelöltről is kell dönteni.
A PSD mérsékelt szárnyának megerősödése (a Tudose, Cristescu, Vasilescu féle ultranacionalista csoport rovására), lehetőséget biztosít további helyi választási koalíciókra, mint történt legutóbb Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyékben.
A PNL nehezebb helyzetben van. Egyes erdélyi megyei elnökök nem nézik jó szemmel a PSD-vel való közös kormányzást, sem a Iohannis által vezérelt elnökséget.
Túlnyerték magukat az előző választásokon, két taktikát alkalmazva. A liberálisok, azokban a megyékben és municípiumokban, ahol az RMDSZ erősnek látszott, Hargita és Kovászna megyéken kívül, a nagyváradi Ilie Bolojan féle nacionalista választási felhívással, (magyar képviselet nélküli várost és megyevezetést), sikeresen kampányoltak.
Más megyékben a „PSD vörös pestis” volt a jelszó, ami tarolt. Legközelebb, ha addig marad a jelenlegi koalíció, ezt a taktikát nehéz lesz újból alkalmazni.
Ugyanis a megyei és municípiumi vezetők szívesen fotózkodtak az RMDSZ-es, vagy PSD-s miniszterekkel, akik költségvetési forrásokat biztosíthatnak településeik számára.
Az AUR számára kapóra jöttek az elszabadult infláció miatti nehézségek, amiért a kormányt, valamint az Európai Unió vezetőségét hibáztatják.
Ez a nacionalista, euszkeptikus trend, amely sok országban van jelen, ha itthon a kormány nem tudja megfelelően irányitani a gazdaságot, az európai parlamenti választáson feltornászhatja őket 20% fölé.
A helyhatósági választásokra, mivel 2024 végére már beindul a gazdasági növekedés, támogatásuk jelentősen visszaesik.
Az USR Erdélyben eddig is csak a nagyobb városokban ért el jelentős eredményt, de csalódást keltett központi vezetőik széthúzása és helyi vezetőik alkalmatlansága a települések menedzselésében. Az európai parlamenti választáson elért esetleges jó eredmény átlendítheti a pártot a 10%-on a helyhatósági megmérettetésen.
Az RMDSZ, a legutóbbi népszámlálási adatok tükrében, nagyon fel kell készüljön a helyhatósági, valamint parlamenti választásokra, nem elég a kormányzati jó szereplésre koncentrálni.
Idén és jövőre várhatóan jelentősen lecsökkennek a magyarországi támogatások, sokkal kevesebb kulturális rendezvényre, templomfelújításra lesz lehetőség, ami eddig segítette a helyi vezetők kampányát.
A helyhatósági választásokon csak a bejelentett lakhelyen lehet szavazni, viszont a megnövekedett üzemanyagárak csökkentik a hazautazási szándékot.
Az anyaországi Brüsszel-ellenes médiakampányra itthon is sokan rezonálnak, főként, ha a magas inflációt kizárólag a Putin ellenes szankciók következményeként tálalják. Ez is hozzájárulhat az urnáktól való távolmaradáshoz.
Az összeolvadt régi ellenzék, az Erdélyi Magyar Szövetség, csak ott tud igazán labdába rúgni, ahol az RMDSZ nem a legmegfelelőbb jelöltet állítja. Ehhez az hozzájárulhat, ha a megyei vezetők és apparátus (tisztelet a kivételnek), kizárólag rendezvények szervezésével van elfoglalva, háttérbe szorítva az helyi tanácsokban való aktív részvételt.
Így nyílik meg a lehetőség a településenként egy-két ellenzéki tanácsos előtt, akik ezt ki is használják, ha másra nem, az RMDSZ ócsárlására.
Összetett a kép, amit az ukrajnai háború menete, egy nemvárt járvány, vagy újabb gazdasági válság tovább bonyolíthat.
Lakatos P.
