Boldogságindex karácsonyra
Az autoriter kormányfők, államelnökök, amennyiben országaik gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a dicsekvést, előszeretettel azzal boldogítják (bolondítják) a közvéleményt, hogy másutt sokkal rosszabb a helyzet.
Ennek megfelelően a kormányzati tömegtájékoztatás szinte kizárólag a hazai pozitív eredményeket sorolja, külföldi negatívumokkal fűszerezve.
A magyarországi kormányzati sikerpropaganda alapján azt gondolhatná az ember, hogy a vármegyékkel és főispánokkal egyetemben visszatértek a Ferenc József-i boldog békeidők, a „minden nagyon szép, minden nagyon jó…” állapotok. (Ausztriában esetleg).
Hogy Magyarországon valami nem lehet rendben a sugallt eufórikus állapottal, azt az Eurostat, az Unió statisztikai hivatalának legutóbbi, decemberben közzétett vizsgálata jelzi, azzal kapcsolatban, melyek az EU legboldogabb és legboldogtalanabb országai.
Mivel az Eurostat főigazgatója 2017 óta a bolgár Mariana Kotzeva, a korábbi igazgatóhelyettes, valamint az évek óta alkalmazott módszer sem változott (v.ö. Magyarországal), a gyanú árnyéka sem vetülhet a vizsgálat pártatlanságára.
A kimutatás azt összegzi, hogy önbevallás alapján, az egyes nemzetek tagjai mit mondanak, mennyire elégedettek a saját életükkel, mekkora az optimizmusok, illetve a pesszimizmusok.
Az első három legboldogabb nemzet országa sorrendben: Ausztria, Lengyelország, Románia.
A bronzérmes esetében sokkal mélyebb és átfogóbb kutatás kéne kiderítse, miért érzik boldogabbaknak magukat a románok, mint a németek, akik utolsó előttiként csak a bolgárokat előzik meg.
Németország a kétévvel ezelőtti 7,1 pontból mindössze 6,5-öt ért el egy 10-es skálán. A statisztika tükrében nem feltétlenül igaz, hogy minél gazdagabb egy ország, annál boldogabbak az ottélők.
Meglátásom szerint a romániai lakosok érzékelnek fejlődést, a médiában jelenlevő számos kormánykritikus vélemény ellenére, értékelik helyzetük még kismértékű javulását is.
Magyarország a sereghajtók közt, hátulról számolva a hatodik. Ez arra utal, hogy a kormányzati sikerpropaganda ellenére, a magyarok boldogtalanabbak, mint az uniós átlag.
A világ országairól a boldogságindex alapján az ENSZ éves felmérést jelentet meg, World Happiness Report címmel.
Az emberek boldogságának felmérésében a következő szempontokat veszik figyelembe az egyes országoknál:
- az anyagi jólét az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) alapján
- az egyének mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek
- a születéskor várható egészséges élettartam hossza
- az egyének mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben
- az egyének mennyire nagylelkűek
- a korrupció mértéke a társadalomban
Amennyiben a táblázatnak csak az uniós államait nézzük, hogy összemérhető legyen az Eurostat idei jelentésével, 2018-ban Románia a 22., Magyarország a 25. volt. Lehet azon vitatkozni, Románia lépett-e előbbre, vagy Magyarország csúszott hátrább, (korrupció, egy főre eső GDP miatt), viszont az emberek önbevallása sokat mondó, jelzés értékű.
„A boldogság nem cél, hanem melléktermék” – Eleanor Roosevelt.
Lakatos P.
