Charles Michel, az Európa Tanács elnöke, a bukaresti Cotroceni-palotában tartott eligazítást (a diplomácia nyelvén megbeszélést az EU Stratégiai Menetrend 2024-2029 előkészítéséről), Belgium, Horvátország, Magyarország, Szlovénia miniszterelnökeinek, valamint Románia elnökének.
Azért érdekes a helyszín kiválasztása, mert az utóbbi hetekben jelentette be Iohannis, Románia államelnöke, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét.
Bár Mark Rutte leköszönő holland kormányfő tűnt toronymagas esélyesnek erre a címre, miután Washington, London és Berlin hivatalosan is támogatásáról biztosította, de Magyarország, Szlovákia és Törökország fenntartásaikat hangoztatják, Romániának pedig saját jelöltje van.
A 32 NATO tagállam egyhangú döntése szükséges a tisztség elnyeréséhez de tegnap a lengyel külügyminiszter azt hangoztatta, bár nincs kifogása Rutte ellen, jó lenne ha egy keleti ország képviselője kapná a tisztséget.
A külpolitikai elemzők és a média elkezdték találgatni kik esélyesek az EU és a NATO vezető tisztségeire, figyelembe véve a keleti tagállamok igényét is.
Itt jött képbe Iohannis, aki kissé szokatlan módon, önjelöléssel próbálkozik és bejelentette, nem lép vissza.
A megbeszéléseket követően szokatlanul hallgatag volt Orbán Viktor. Nem kommentálta a Stratégiai Menetrendet és bár fogadta őt Marcel Ciolacu román kormányfő is, a tárgyalásról csak pár szót posztolt honlapján.
Nem hangoztatta, bár itt lett volna a jó alkalom, hogy soros ET elnökként mindent megtesz Románia teljes schengeni csatlakozása érdekében.
Nem reagált Iohannis önjelöltségére és nem helyezte kilátásba vétóját Rutte jelölésével kapcsolatban sem.
Igaz, ez utóbbit eközben bőszen hangoztatta Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben, de az ő szava nem számít semmit, ha Orbán másképp dönt.
Úgy tűnik az ominózus brüsszeli kávészünet után, figyelembe véve Erdogan törökországi választási kudarcát, a budapesti Magyar Péter jelenséget, a közelgő választásokat, Orbán Viktor óvatosabb lett, kivárásra játszik, vagy tanácstalan.
Lakatos P.
