Egyre feszültebb légkörben zajlanak az európai parlamenti, illetve a helyhatósági választási kampányok, amelyek legtalálóbb jelzője a negatív.
Programok, víziók ütköztetése helyett, a választók érzelmi alapú mozgósítása a menő, zajlik a lejáratás, a megbélyegzés és a vádaskodás.
Az Orbán féle „háborúpárti baloldal” címkézésre, Magyar Péter bejelenti, hogy feljelenti a miniszterelnököt, „a Fidesz elnökét aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért”.
A DK EP-listavezetője, Dobrev Klára állítása szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök „egy köztörvényes bűnöző”, aki a 2000-es évek elején ügyvédként közreműködött abban, hogy a csongrádi földmaffia külföldi kézbe játszott át magyar termőföldeket.
A koszovói, grúziai, ukrajnai, macedóniai, szerbiai, montenegrói, törökországi parlamentekben, a különböző pártok verekedő honatyáiról szóló tudósítások annak idején bejárták a nemzetközi sajtót.
Nóvumnak számít, hogy a román parlamentben, tettlegességig fajult két volt liberális miniszter, jelenleg képviselők, vitája és a volt pénzügyminiszter orron haraphatta kollégáját.
A kampánnyal kapcsolatos hírek mellett, háttérbe szorulnak a gazdasággal kapcsolatos információk ott, ahol ezek nem kedveznek a kormánynak és ahol az ellenzék ezt nem tudja kihasználni.
Egy konkrét példa. A keleti nyitás jegyében, óriási fel- és főhajtással fogadta Orbán Viktor öt hónappal ezelőtt Recep Tayyip Erdogan török elnököt.
Két hónapra rá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ankarai látogatásán bejelentette, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene tavaly 4,3 milliárd dollár volt, cél a 6 milliárd dollár elérése.
Május 20.-én Recep Tayyip Erdogan török államfő kijelentette a Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón: a román-török kereskedelmi kapcsolatok volumene két egymást követő évben elérte a 10 milliárd dollárt, és a cél a 15 milliárd dollár elérése.
Miközben zajlanak az összehasonlítások a román, illetve a magyar gazdaság állapotáról, érdemes összevetni a törökökkel való kereskedelmi forgalmak arányát a GDP-k arányával.
Míg Románia bruttó hazai összterméke csak 65%-kal nagyobb a magyarországinál, addig a Törökországgal folytatott kereskedelem volumene 132,6%-kal nagyobb.
Románia korábban nyitott délkeletre.
Lakatos P.
