Országonként eltérő módon kerül a figyelem központjába az Európai Unió gyengélkedő gazdasága, ami középtávon nem tér vissza a Covid előtti növekedési pályára.
Más témák viszik a prímet azokban az államokban, ahol az uniós 0,9 százalékot meghaladó GDP növekedést mértek 2024 harmadik negyedévében, az előző évhez viszonyítva, (Spanyolország 3,4, Litvánia 2,3, Portugália 1,9).
Ahol visszaesés tapasztalható, (Németország -0,2, Magyarország -0,7, Lettország -1,4), a kormányok helyzetüknek megfelelően különböző módon reagálnak.
Németországban Olaf Scholz kancellár vasárnap kijelentette, hogy kész lenne még karácsony előtt bizalmi szavazást kezdeményezni, ami megnyitná az utat az előrehozott választások előtt, miután a hárompárti kormánykoalíció összeomlott az állami kiadások, a gazdasági növekedés ösztönzése és Ukrajna támogatása miatti nézeteltérések miatt. Német pragmatizmus, lépni mielőtt rosszabb lenne.
Más a helyzet Magyarországon, ahol öt éven belül harmadszor csúszott recesszióba a gazdaság, egyre távolabb kerülve a miniszterelnök céljától, az évi 3–6 százalékos növekedéstől.
A kormány 2023 második felétől folyamatosan ígéri az élénkülést a gazdaságban, amit most 2025 elejére vizionál, anélkül, hogy a gazdaság jelentős strukturális problémáira (magas energiaárak, az új technológiák átvétele) fókuszálna.
Intenzíven folyik a kormányzati mellébeszélés. (A mellébeszélés egy olyan kommunikációs technika, amelynek során valaki szándékosan homályosan vagy körülményesen fogalmaz, hogy elkerülje a valódi válaszadást, kertel, köntörfalaz, ködösít).
Szerintük a 0,7 százalékos recessziót a német gazdaság hanyatlása, a háborús szankciók, a lakossági fogyasztás visszaesése okozza, holott mértékadó elemzők régóta hangoztatják, a visszaesés az uniós források visszatartása mellett, a költségvetés és az önkormányzatok forráshiánya, az alacsony hozzáadott értéktartalmú termelés, illetve a bizonytalan gazdasági helyzet következménye.
A romániai gazdaságpolitikai mellébeszélés leginkább ködösítés formájában nyilvánul meg, nincs nyilvános, koherens, középtávú elképzelés.
Az elsődleges cél az államfőválasztás, így a pártok, jelöltjük esélyének maximalizálása érdekében pozitív ígéretekkel operálnak, szerintük az elkerülhetetlen megszorító intézkedések meghozatalával kizárólag ellenfeleik fognak élni a választások után.
Vannak, akik ezt el is hiszik, mert el akarják hinni.
Lakatos P.
